Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

hogy az Isten istenfélő Papokkal áldgya meg az ö Anyafzentegyházát ; 4-er némelly jelesebb , úgymint Karátson , Piinköst, Péter és Pál Apostolok , Nagy B. Afzfzony, és Minden Szentek Ünnepeinek Vigiliáit, hogy a’ következendő Ünnepnapnak illendő fzentelésére kéfzüllyiink, és az elménket azok-> nak meggondolására öfzvefzedgyük, a’ miket akkor fzivünkre kötni akar az Anyafzéntegyház; 5-ör Mikor a’ Püspök valamelly közönséges fziikség vagy tsapás üdéjén fzoros böjtöt parantsol. Ezen böjti napokon az Anyafzentegyház az Ö mostani fenyítéke ízerént azt kivánnya, hogy minden lármázó világi pompáktól, mulatságoktól, vig lakásoktól, tántzok- tol, zsíros vagy hús eledelektől magunkat megtar- toztassuk , és. ha napjában egyfzer jól laktunk, a? második vagy későbbi evésre tsekélyebb eledellel (Collatio) megelégedgyiink, ebéden és yatsorán kívül éppen semmit sem együnk, kiváltképpen pedig hogy a’ bűntől ójjuk, és a’ kerefztény erköltsnek tselekedctiben gyakorollyuk magunkat.

A’ lágyabb és nem fzoros böjtök a’ közönséges Péntek és Szombat napok, vagy is a5 mellyek az éppen éréntett fzoros böjtnek (ideihez nem tartoznak, Kristus kinfzenvedésének és temetésének emlékezetére , mellyek a’ fzoros böjtöktől abban az egyben külömböznek, hogy böjti ételt napjában többfzör

is

ház tsak a’ Hús vét előtt valót vagy a’ Nagy Bojtot tartotta meg; a’ többiek tsak némelly Szerzeteseknél. még fzokásban vannak, kiknek régi böjtjeiket olvasni lehet Il-dik Turonai Zsinatnak 18-dik cáuonnyában.