Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

4Ö

A' mostani böjti napok, es böjtiigyelö fenyíték.

Az Anyafzen tégy háznak lelke mindenkor egy, hanem a’ fenyítéke változható. E’ fzerént aJ több böjti napok közül , mellyek hajdan divatban voltak, mint [sorosabbakat és sanyaruabbakat, a’ követke- zendoket tartotta meg: 1-ör az Adventet, hogy az Isten fiának megtestesülését tifztellyük , és annak méltó fogadására magunkat a’ megtérés és peniten- tzia által elkéfzíttsiik; 2-or a’ Nagy Böjtöt, hogy Kristus Urunk böjtölését, és fzenvedését ajtatos emlékezettel fzentellyük , és magunkat, a’ penitentziá- nak gyiimöltsit termefztvén, a’ fzenvedésének érdemiben réfzesíttsiik *) • 3-or a’ Négy Kántor heteket,

hogy

92- §.

*) Grundmayr 103 és 256-dik lap. említi, hogy a’ ré- genyi Kerefztények efztendo által három Quadrage- simdt az az negyvennapi Böjtöt tartottak, noha tulajdonképpen nem éppen negyvennapbol állottak ; úgymint Telesphorus Pápának 119-dik efztendobéli rendeléséből Husvét előtt, mellyet JSÍagy Böjtnek hittak , azután fzent Márton napjától fogva Karátsonig , és Pünkösttöl fogva fzent János napjáig. A’ Görögöknek négy illyen Quadragesimáik voltak, úgymint l-Ő Husvét előtt hét hétig; 2-dik a’ fzent Márton bojttye 15-dik Novembertől fogva Karátsonig ; 3-dik fzent Péter és Pál tifzteletére Pünköst nyoltzadgya után ugyanezen Apostolok napjáig; 1-dik Boldog Afzfzony tifzteletére 1-sÓ Augustustol fogva N. B. Afzfzony napjáig. Ezek közül a’ Komái KíUolika Anyafzentegyház