Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

45 wfzenteltt (ffpoityicuTfJLBvx praesanctiiicata) titkos kenyeret (az Ur testét) vefznek magokhoz úgy, mint nálunk ez még most is Nagy Pénteken fzokás, mellyen a’ gyáfz tzeremoniákkal foglalatoskodó Pap Zöld Tsütortökön consccraltt titkot vefz magához. Tdajdan egéfz II-dik Gergely Pápáig némelly helye­ken minden Tsütortök aliturgika nap volt azért, hogy a’ Pogányok e’ napot hivságos babonasághol mint valami fzent napot üllolték. A’ Kerefztények tehát ellenkezőképpen azt minden fzertartásnak, melly a’ napnak valamelly fzentségére mutat, Injá­val hagyták, és azon nem tsak fzent Miseáldozatot be nem mutattak, hanem még böjtölni, pedig nagy Böjtben, sem akartak *). ÜdÖvel mindazonáltal, mikor a’ bálványozás már dongába dőlve feküdt, II-dik Gergely Pápa e’ napra böjtöt is, fzent Mise­áldozatot is parantsolt, azon kívül pedig valamint egyéb böjti napokra , úgy Tsütörtökre is az Isteni- fzolgálatnak Státiéit meghatározta (Tompa. P. I. pag. i5o.). A’ Mediolanumi Egyházban a’ Nagy Böjti Tsiitörtökök még most is aliturgika napok (Grudm. 256. lap.). ______________________ 92- $• *) Másképpen fzóll a’ Tsütörtökröl Grundmayr (83-dik lap.), tudniillik hogy valamint Vasárnapot az Urunk feltámadásáért, úgy Tsütortököt az Ó mennybe mene­teléért az Anyafzentegyház megülleni parantsolta. Melchiades Pápa pedig azon mint Vasárnapon bojtöl- ni megtiltotta, mig VII-dik fzázadban Agapctus Pápa a’ sok Ünnepek miatt a’ Tsütörtöki ünneplést meg- fziintette , II-dik Gergely pedig arra böjtöt, Misét és egyházi Szolosmát is rendelt.

Next

/
Thumbnails
Contents