Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

44

c. 28.). A’ böjti napokon pedig nem volt fzabad sem pomj^ás menyegzőt, sem Ünnepet p. o. a’ Mártírok emlékezetét tartani, sem Misét fzolgálni, mivel ezek mint örvendetes gyakorlások a’ penitentzia , és fzo- morű böjti napokhoz nem illenek; hanem a’ menyegzők , és Ünnepek a’ következendő Szombatra , vagy Vasárnapra áttéteitek (Conc. Laod. c. 5l. 52.). A’mi pedig a’ Misét illeti, öfzvejöttek ugyan, a’kik ráértek , a’ mindennapi Istenifzolgálatra (I. Réfz. 42. lap.), és a’ hol melty napokon misézni fzoktak (T. Réfz. 187. lap.), fzent Misére is, de hogy ennek Örvendetes volta a’ böjtnek fzomorúságával fel ne zavartassék, félböjti napokon dél utáni nyoltz (vagy a’ mostani órafzámlálás fzerént két) órakor, egéfz böjti napokon pedig a’ napnak alkonyodásával fogtak a’ fzent Miséhez, melly után félbőjti napokon az úgy nevezett Nónát , egéfz böjtökön pedig a’ Vetsernyét végezték, és tsak ezután fzakafztották végét a’ böjtnek (lásd fellyebb ezen §. 5. fz. al. *) )„ Jóllehet pedig hogy eleintén a’ Görögök is ebben a’ Romaiakkal egyetérthettek, iidövel mindazonáltal , 1 és pedig már a’ Laodicaeai Zsinatnak (c. 4g.) üdéjétől fogva Nagy Böjtben tsak Szombat és Vasárnapon fzolgálnak fzent Misét vagy Liturgiát, melly rendelést a’ Trullai Zsinat is (692-dik efzt. 52-dik c.) megerősítette, hanem ez a’ GyümÖltsoltó B. Afzfzony napján is Liturgiát tartatni rendelt. A’ többi napokon, mellyeket ok aliturgika az az nem liturgiás napoknak hínak, az Istenifzolgálatnak alkalmatosságával Szombaton vagy V asárnapon előre-