Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
43 ,, megfonnyafztya a’ testet, hogy az erfzényt meg- ,, tölttse. Tegyük azért félre a’ fzegények fzámára „ az ebédünket , mellyet a’ gyomrunk meg vala „ eméfztendo. A’ fzegénynek keze Kristusnak tár- „ háza, mert a’ mit a’ fzegény kap, Kristus ve- „ fzi el.u 8. Már a’ régenyieknél is minden nyilvánvaló tántzok, muzsikatartások, nézöjátékok, és mulatságok még pedig polgári törvényekkel is megvoltak tiltva (Cod. Theod. lib. XV. tit. 5. de Spectat. Godefr. in 1. c. Theod.). Azért Naziánzi fzent Gergely egy előkelőbb Tifzttartót (Praeses) Celensist egy p'ásban (Epist. 71.) éles fzavakkal megfeddette , hogy nem böjtöl, és böjti napokon néző játékokat tartat; a’ mivel mutattya, hogy a’ tifztét sem bötsüli nagyra, minekutánna az Isten törvényit olly könnyen raegfzegi, azért az Istentől is kemény Ítélete lefz. Aranyfzájú fzent János is (T. II. Horn. 6. in Gén. p. 4g.) nagyon buzgólkodik azon hívei ellen, a’ kik böjti napokon nézöjáiékokra mennek, ?s így nem jsak azt bizonyíttyák, hogy az ő sok ellenintései mind sikeretlenek, hanem azt is, hogy a’ böjtöt kevésre bötsiilik. Azonkívül a’ Pogányokat is bo- tránkoztattyák, kik mivel a’ kerefztény Tanításokon gyakrabban megjelennek, és látván a’ Kerefz- tényeknek ellenkező magokviseletét, az ö Hiteket tsalásnak vagy képmutatásnak tarthattyák, és az ártatlanokat is rofz hírbe keverhetik. g. Vasárnapon mint a’ Kristus feltámadásáért örvendetes napon nem bőjtöltek (Syn. Gangr. a. 524. c.
