Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

41

(lacticinia) megtartoztatták magokat: pedig ezt még a’ Constantiai Gyülekezet is (i4i4-dik efzt. 54-dik can.) megparantsolta. Udövel ez a’ fenyíték is megtágult , és most tsupán tsak a’ nem vízi állatoknak húsával, és z’íros eledelekkel élni tilalmas.

6. Mind a’két nemű böjtnek érdemét nem a’ koplalásban, és a’ testnek tárgyas sanyargatásában helyheztették, hanem azokon kivid, a’ mik fellyebb a’ 2. fzámalattéréntettek , abban, hogy ezen móddal a’ rúgoldozó érzeményességet és indulatokat az Istennek és józan éfznek engedelmésségére hajtsák, ’s így magokat az erköltsre képesebbeknek tegjék. Kezes erről Aranyfzájú fzent János , ki egyik egyházi befzédgyében (T. V. Hóm. Ő2. p. 709.) minek- utánna említette volna, hogy a’ Böjtnek elfolyása után egyik kérdeni fzokta a’ másikot, hogy mennyi üdéig böjtölt, emez pedig feleli, két, vagy három, vagy négy hétig, vagy egéfz iido alatt; hozzá tefzi: „ Mit nyertünk azzal, ha fzinte az egéfz böjti iido ,, alatt fzünet nélkül böjtöltünk is? Mond inkább „ ellenségem volt, és vele megbékültem. Szokásom „ volt fzidalmazni, és azt elhagytam. Szoktam ha- „ misan esküdni, most már nem eskiifzöm, és meg- „ jobbultam. Mi hafzna van egy kereskedőnek , a’ „ ki mefzfze utat tefz a’ tengeren, és nem tér vifz- „ fza portékával nyertesen ? így mi hafzna van an- „ nak, a’ ki hofzfzasan böjtölt, ha a’ haragos fze- „ léddé , a’ fennhéjázó és merevény leerefzkedö- „ vé , az irigy barátságossá, a’ balgatag fösvény ada-i ,, kozóvá, a’ buja tifztává nem lett? ha a’ tisztesség-