Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

40

töt egéfz vagy félnap megtartották , a’ miben ok fzent Pálnak tanításához alkalmaztatták magokat (Rom. XIV, 1—6.), mellyre nézve Aranyfzájú fzent János is (T. II. Hóm. io. in Gén.) mondotta, „ aJ ki „ böjtöl, hálát ád az Urnák, hogy ötét a’ böjtnek „ súllyához erővel megsegítette; a’ ki pedig efzik, ,, az is hálát ád, mert semmisem tartoztattya ötét „ az üdvössége keresésétől , tsak akarja:u mindazonáltal ugyanazokból kitetfzik az is, hogy már akkor, 5s azért mindég, kiváltképpen a’ húsételek friseb- beknek, az indulatok fő táplálékának, következen- doképpen ollyanoknak tartattak, a’ mellyektöl az embernek magát böjti napokon leginkább meg kell tartoztatnia; azonkiviil pedig sokan magokat még a* gyümöltstöl, leves étkektől vagy paréjtol, héjas ele- ségtöl, bortol, olajtol, vajtol, téjtöl, sajttól, tojástol, sót kenyértől is megtartoztatták.

5. Azonban már a’ Laodicseai Zsinat , melly Liberius Pápának, és Julianus hitfzego Tsáfzárnak üdéjében tartatott (c. 5o.), azt parantsolta, hogy a’ hívek Nagy Böjtben tsupántsak fzáraz étellel (Xerophagia) élJyenek. Bizonyíttya pedig Balsamon (ad Apóst. c. 6q.), hogy azt a’ Görögök nem fsak Nagy Böjtben , hanem azonkívül is Szerda és Péntek félböjti napokon olly fzorosan megtartották, hogy még a’ betegeknek is felfzabadítás (dispensatio) kép- pen tsak halakat enni engedtek meg. A’ Napnyu- gotiak nem böjtöltek ugyan közönségesen illy sa- nyaruan , mindazonáltal a’ hús és zsíros eteleken kívül még a5 vajtol, téjtöl, sajttol, és tojástol is

(la-