Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

35

barmaitól is minden eledelt és italt vonnyon el: és erre nézve az Isten is a’ Varasnak megengedett (Jón.

III. ). Mikor Josaíat Indának királlyá az ellenségtől megtámadtatott, az orfzágban fzoros böjtöt paran- tsolt, és az Isten az ellenségeit megfzégyenítette (II. Krön. XX, 1—5o.). Mikor Ezd rás segítséget a- kart az Istentől kérni, hogy a’ Zsidókat a’ Babiloni fogságból fzerentsésen haza vezethesse, mindnyájoknak böjtöt hirdettetett (1. Ezdr. Vili, 21, 23.). Esther Királyné is , hogy a’ Zsidóknak, kiket az ő férje a’ Persák királlyá egy napon mind egygyig meg akart öíetni, kegyelmet nyerhessen, meghagyta, hogy mind egygyig három nap alatt böjtöllye- nek, és imádkozzanak; a’ miért az Isten ötét azzal megvigafztalta, hogy a’ melly napon a’ Zsidóknak kellett volna megöletni, az napon a’ Királynak meghagyásából ok ölték meg az ellenek agyarkodó ellenségeiket (Est. IV, 16.).

Az Új Testamentomi fzent írások fzerént Kri- stus Urunk magát az ö Messiási tifztéhez negyven napi böjttel kéízítette; és meghagyta, hogy képmu- tatásbol soha se böjtöllyünk; a’ Tanitványirol is azt mondotta, hogy a’ Vőlegénynek elvitetése után böjtölni fognak; és az ördögnek bizonyos nemét nem egyéb mint böjttel kiüzetketönek vitatta (Mát.

IV, 2. VI, 16—18. IX, i5. XVII, 20.). Azonkívül ditsérik Anna Próféta Afzfzonyt, hogy böjtöléssel fzolgált az Istennek (Luk. II, 57.); valamint az Antiochiabéli híveket is, hogy böjtölvén és imádkozván botsájtották el magoktól Sauhist (Pált), és

C 2 Bar-