Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
31 ÜdŐvel mikor már az üldözések megfziintek, és a’ Kerefztényekaz Istenifzolgálat végett nem kény- teleníttettek éjtzaka öfzvegyiilni, hanem világos nappal végezhették, Bonifacius Pápa 422-dik efztendöb. böjti napokra változtatta a’Vigíliákat, a’hívek pedig tetfzések fzerént való helyeken, nyilvántalan házakban , Tzinteremekben , Templomokban önkényes ajtatos gyakorlások között tartották azokat, és az éjjelieket lassan lassan el is hagyták annyival is inkább , hogy jóllehet hogy az első Kereíkténj^ek a- zok alatt magokat istenesen viselték, (idővel mindazonáltal, valamint az Agapék, úgy a’ Vigiliák közé is némelly balfzokások, és vifzfzaélések magokat befúrták elannyira, hogy már IV-dik fzázadban az Eliberisi Zsinat az afzfzonyfzemélyeket, kik a’ Tzinteremekben különös vigyázatokat tartottak, a- zoktol éppen eltiltotta; az Antissiodori Zsinat 678- dik efzt. tsupán tsak Templomban tartani megengedte ; XIII-dik fzázadig pedig külömbféle Zsinatok rendeléséből mind eltöröltettek, és tsak a’ Karátson előtt való éjtzaki vigyázat tartatott meg. A’ többieknek némúnémü látfzattyát mu tatty ált azon Szerzetesek , a’ kik az egyházi Szolosmára éjjel fzoktak felkelni, azután a’ Vízkerefzt, Áldozó Tsiitörlök, Pünköst, a5 tizenkét Apostolok, kerefzteio fzent János , Szent Lorintz, Nagy Boldog Afzfzony, Minden Szentek Ünnepi előtt való Vigiliák; de ezek közül is tsak a’ Nagy Karátsonén , Piin- kostén, Péter és Pál Apostolokén, Nagy Boldog Afzfzonyén, és sl Minden Szentekén tartoznak a5 hí-