Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

32

hívek böjtölni, a5 többiekén pedig az Anya ízen tcgy-j liáz nem kötelez a’ böjtre, hanem azokról tsak az egyházi Szolosmában és a’ fzent Misében tefz emlékezetet. Hogy ha pedig a’ Yigiliák Vasárnapra esnének azért, mert az Ünnep Hétfőre esik, akkor a’ Vigilia Szombaton tartatik.

5.. Octava deák fzón értődik egy Ünnepnek nyoltz napig való fzentelése ollyan formán, hogy az első napnak, melly tulajdonképpen Ünnep, és legjelesebb nap, első Vetsernyéjével kezdődik, egy hét muha pedig a’ nyoltzadik napon jeles fzent Mi- seáldozattal és második Vefcsernyével végződik. A? köznapok mind úgy nevezett féldupla Ünnepek, ki- vévén,hamás nevezet alattvaló dupla Ünnep azokra esne, és az octavás Ünnepről az egyházi Szolosmában, és a’ fzentMisében tsak emlékezetet kellene egy imádsággal tenni. Nyoltz napig (illeni a’ jelesebb Ünnepeket parantsoltt fzokás volt a’ Zsidóknál, kik így iillötték a’ Husvétot,és a’Sátorok Ünnepét (III. Moy. XXIII.). Az Anyafzentegyház pedig a’ mostani (időben így (illi a’ Nagy Karátson, Szent Istvány Mártír, fzent János Apostol, Apró Szentek, Víz- kerefzt, Husvét, Urunk mennybemenetele, P(in- köst, Úrnapja, Péter és Pál, kerefztelo fzent János, Lörintz Mártír*), Nagy Boldog Afzfzony ?

(ha*) Hogy a’ Napnyugoti Anyafzentegyház a többi Mártírok közül tsak a’ fzent LÖrintz Ünnepét Vigíliával és Octávával vilii, annak az az oka, hogy fzent Lörintz egy a’ Romának Patronusi közül, mivel tehát a’ Napnyid