Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

30

az alatt az utazók fzokása fzerént Sátorok alatt laktak (TU. Moy. XXIII, 35—43.).

2. Vigilia deák ízó magyarul vigyázatot, egyházi értelemben pedig egy jelesebb Ünnep előtt való napot tefz, mellyen a’ Kerefztények közönségesen böjttel és külömbféle ajtatos gyakorlásokkal magokat a’ következő Ünnephez kéfzítik. Ezen Vigíliák az üldözések üdéitől vették az ö eredeteket, mellyck alatt a’ Kerefztények hogy a’ Vasárnapi és Ünnepi Istenifzolgálatot végezhessék, előtte való napon estve, vagy éjjel, vagy hajnal előtt egy rejtek helyre öfzvegyültek, a’ hol imádságok, zsoltározások, a’ fzent írásnak olvasása, és magyarázása között, tehát vigyázva és ébren, töltötték az éjtzakát. Annyival inkább pedig hajlandók lehettek az első Kerefztények arra, hogy az Ünnepeket már előttök való esttől kezdgyék ülleni, mivel a’ Zsidók is az Isten pa- rantsolaltyáből az Ö Szombattyokat, és Ünnepeiket az előttök való napnak alkonyodásátol fogva a’ ko- vetkezendőnek alkonyodásáig viliik. Innét vannak még most is az Ünnepelőzö Vetsernyék, és Létá- niák.

A’ Vigiliákrol emlékezetet tefz Plinius Trajanus Tsáfzárhoz küldött 97-dik levelében, Tertullianus a’ feleségéhez írtt könyvében (c. 4.), későbben Basilius az Asiai, Palaestinai, Syriai, Phoeniciai, Arábiái, Egyiptomi, és Lybiai Kerefztényekröl a? Neo-Cíesareai Papsághoz küldött levelében (ep. 63.),

I-sÖ Braccaromi (565. efzt. 20. can.), és Matisconi (585. efzt. 1. can.) Conciliumok.

Üdo-