Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

nak kötelességétől is fclfzabadított, és azoknak fzen- telését tsak az egyházi Karhoz kötötte.

Mostani iidöben Vasárnapokon kiviil a’ polgár életet érdeklő köteles Ünnepnapok (festa fori), inel- lyeket a’ 88-dik fzerént kinekkinek fzentelni kell. a’ következendők: Nagy és Kis Karátson, fzent Istvány első Mártír, Vízkerefzt, az üdvössé* ges Jesus neve, Gj'ertyaízentelő, és Gyiimöltsoltó Boldog Afzfzony, Husvét a’ következendő Hétfővel? Urunk mennybemenetele, Pünköst az ö Hétfőjével, fzent Háromság, Ur napja, Péter és Pál Apostolok, Nagy Boldog Afzfzony, (hazánkban) fzent Istvány Király, az Angyalok, Kis Afzfzony, Maria neve, fzent Olvasó, MindenSzentek, Boldog Afzfzony fogantatása, és Egy*1 áz napjai. Ezek Közül a’ Jesus neve napja mindenkor Vizkerefzt után való második Vasárnapon, fzent Háromság Ünnepe Pünköst után való első Vasárnapon, az Angyaloké Augustus- nak utolsó Vasárnapján, Maria neve Kis Afzfzony napja vitán való Vasárnapon, a’ fzent Olvasó pedig Octobernek első Vasárnapján iilletik meg. Az Isteni fzemélyeknek Ünnepei, mino a’ Nagy és KisKa- rátson, Vízkerefzt, Jesus neve, Husvét, Pünköst^ Űrnapja Sabaoth Ünnepinél:, inegmeg ezek, és más jelesebb Ünnepek, minő p. o. a’ Nagy Boldog Afzfzony, és hazánkban a’ fzent Istvány Király napja (a’ Magyaroktól) Sátoros Ünnepelnél neveztetetnek a’ Zsidóktól költsönözött nevezettel , kik az Isten parantsolattyábol a’ Kanáan földébe való utazásokat nyoltz napig tartó Sátorok Ünnepével üllótték, és