Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

252

fzertartásos könyv fzerént következendő renddel megy végbe:

Mindenek előtt a’ Lelkipáfztornak tifztében áll mindeneket iidovel elkéfzíttetni, a’ mik legfényesebb

ünvárasában pedig -4340-dik efzt. elfogadtatott. Azonban akár mikor kezdett az Úrnapi Processio , és az a- latt a' Szentségnek kórnyülhordozása, elég, hogy IV- dik Orbánnak üdeje előtt már régen fzokott dolog volt az Olt ári Szentséget ünneplő pompával környülhor- do ni. Ezt tették Xl-dik fzázadban Virág Vasárnapon a’ fzent Benedek Szerzetesei Lanfrancus Cantuariai Érsek fzerént. Úgy nem külömben a’ Rbotomagi Székes Templomból a' fzent Gothardéba, innét pedig vifzfza a’ Szentséget ciboriumban, melly lámpás formára kéfzültt üveg fzekrénybe volt zárva, és még most is hordozzák. Ide tartozik, a’ mit fellyebb a’ feltámadásnak Processiójárol (204-dik lap. *) alatt) mondottunk. iV-dik Orbán Pápáról ugyanaz (74. §.) írja, hogy ó az Urnapi ünneplést Romában kezdette.

Grundmayr fzerént (111-dik lap.) IV-dik Orbán az Ó Bullájában megparantsolta az Úr napját fzent Háromság napja után való Tsiitörtökön egy nyoltzaddal megülleni, és azt Orvieto nevű várasban, a’ hova Vol- siniumban egy Pappal történtt tsudák végett költözködött , 4264. efzt. 19. Júniusban pompás Processio járással elkezdette, és tsak azután 11-dik Augustusban adta ki az elóbbeni rendelését.

Weininger pedig (I. 25» 511. @.) Rrouglbon lc- xicona után F bötüre) vitatlya, hogy XXIí-dik János disóítettc meg ezt az Ünnepet azzal a’rendeléssel, mel- lyet 1316-dik efztcndóbcn közi-e bolsájlolt, hogy az Ünnep nyoltz napig tartson, a’ Szentséget pedig fényes Processioval kornyülhordozzák.