Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

vatalbéli kötelességünknek tellyesítése kedvessebb az Istennél mint az áldozat; a’ fzívjobbulás többet ér mint a’ -testsanyargatás; az emberfzeretet jobb Isteni Pzolgálat mint a’ Processio, és Bútsú járások. Ezeket a’ fzivére kötni tefz az Egyház napját illendőképpen ülleni.

B)

A' mi az Egyház napját második értelemben (Patrocinium) illeti: Ha a fzent Háromságnak, vagy Kristus Urunk valami jelesebb tettének, vagy a' Szent Lélek eljövetelének emlékezetére és tifzteletére van valamelly Templom építve, akkor Egyház napján kötelessége a’ híveknek leginkább azon titokról? jótéteményről, lett dologrol elmélkedni, és azzal öfzveillő ajtalos indulatokkal, istenes fzándékokkal foglalatoskodni megtelni. Ha pedig azon Szentnek ünnepe van, mellynek pártfogásába van a’ Templom ajánlva , és mellynek képét közönségesen az öreg Oltár viseli, akkor kötelessége a’ híveknek elő- ./kör az Isten kegyelmét hálaadó fzívvel magasztalni, hogy a’ Szentnek életében, kire az Egyház napja mulat, a’ kerefztény állhatatosságnak, nagy fzívü- é gnek,.és tökélletességnek példáját felállította; md- soclfzor az Isten boltsességét imádni, hogy olly sokfele úton minket az igaz böltsességre, igazságra, tö- kelletességre, és örök boldogságra vezet; harmad- fzor ugyanazon Szentnek példája által az ö életének követésére, az Isten segítségében való bizodalomra gerjedni. Ez a* Beligiónak és a’ Szentek tifzteleté- nek tzellya, az embernek pedig végtzéllya. Ha ezt a’

íze26