Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
235 véttol hétfzer hét napot , melly negyvenkilentzet tefz, vagy is hét hetet kellett fzámlálniok , és ötvenedik volt a’ Pünkost , azért ez az Ünnep hetek ünnepének (festum hebdomadum), a’ zsengének bemutatásától pedig zsengék ünnepének (festum primitiarum) nevezi etett (II. Moy. XIX. XX. XXIII, 16. III. Moy. XXIII, i5—21.). Megtartották ezt az Ünnepet az ö Husvéltyok után ötvenedik napon a’ Kerefztények is annak emlékezetére, hogy mikor az Apostolok Urunk menny- bementele után, a’ mint meg volt nékik hagyva, Jerusalemben tartózkodtak, és váriák mennyekből a’ tokélletesedéseket, betelvén a’ Zsidók Píinkösté- nek ötven napjai, másnap vagy Vasárnapon lánggal égő nyelv formában megjelent köztlök a’ fzent Lélek , mindegygyikre fzállott, Őket böltsességgel és erővel megtöltötte úgy , hogy a’ kik Jesus megfo- gadtatásakor mind elfzaladtak (Márk. XIV, 5o.), halála után pedig a’ Zsidók félelme miatt egy házban zárva tartották magokat, most félre tévén minden félelmet, mintha egéfzen más emberekké lettek Tolna, kirohantak, a’ világnak luilömbféle nemzeti előtt, mellyek akkor a’ Pünköst Ünnepre Jerusalemben öfzvegyúltek, tsudálatos egy bátorsággal hirdették az Evangyeliomot, és mindennel el hitetni igyekeztek, hogy a’ kerefztre fefzített Jesus Isten fia, ki halottaiból feltámadt, nem régen mennybe ment, ott az Atyával egygyenlo ditsöséggel és hatalommal uralkodik, és ezzel valamint éltében tett sok isudáival is megbizonyította, hogy sikereden már az o
