Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

Grundmayr erről az Ünnepről (3o4~dik lap.} írja, hogy a’ Görögök eleintén azt nem Martiusban, hanem Decemberben üllötték azért, mert az elöb- beni holnap Nagy Böjtbe esik , mellyen az Anya- fzentegyház másféle fzertartásokkal elfoglallya a’ hí- Tekel, mellyek ezen örvendetes napra nem valók ; és hogy ezt a’ fzokást sokáig követte volna a’ Spanyol és Mediolanumi Egyház is, Toledoi Zsinat pedig 18-dik Decemberre a* Boldog Afzfzony fzülé- se’ várakozásának neve alatt határozta volna; és hogy ennek emlékezetére még most is az Adventi Kántor Szerdának Miséje alatt fellyebb előadott Angyali követségről fzólló Evangyeliomot olvastat az Anya- fzentegyház. Hanem a’ Frantzia Egyház kezdettől fogva 2Ő-dik Martiusban tartotta azért, merte’naptol fogva 25-dik Decemberig éppen megtelnek Ma-, ria nehézkességének kilentz holnapi. Ezt a’ fzokást üdÖvel az egéfz Anyafzentegyház elfogadta pedig úgy, hogy ha az Ünnep nagy hétre esik, kivévén a’ Nagy Pénteket, és Szombatot, akkor a’ nép polgári életben is tartozzon azt megülleni, hanem annak Miséjét és Szolosmáját a’ Papok Husvét nyoí- tzadgya után valamellyik alkalmatos napon végezzék: ha pedig az Ünnep Nagy Péntekre vagy Szombatra esik, akkor a5 Misével és Szolosmával egygyütt átrendeltessék.

A’ bizonyos, hogy a’ Görögök VII-dik fzázad- ban ezt az Ünnepet Martiusban fzenteilék; mivel a* Trullai Concilium (Cabassuti fzerént 707-dik, Wei- ninger fzerént pedig 692-dik efzt. 52. és 60. can.)

azt

22 í