Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
222 art rendelte, hogy Nagv Böjtben tsak Szombatokon, Vasárnapokon, és Gyiimöltsoltó B. Afzfzony napján fzolgáltattassék a’ fzent Mheáldozat. A* Pápák az Ő Bulláik köllésének efztendejék ezen naptol kezdve vefzik (lásd feli. 99. $.91. lap.). ”4- §• A' búzafzenteíés, és herrfztjáró Hét. Régtől fogva, és világfzerte gyakorlott Pzokás a* Romai kerefztény katolika Anya fzent egyházban, hogy 25-dik Aprilisben , vagy Szent Márk napján , és herofztjdró hétben, vagy Urunk mennybemenetele előtt való három napon, ha tsak az üdonek alkalmatlan volta gátot nem vet, a’ Plébániai nép az 5 Lelkipáfztorátol a’ Plébániatemplomból imádságok , és istenes énekek között a’ vetésekre, vagy közelebb fekvő Templomba, Kápolnába, vagy ofzlopképhez, onnan pedig egy istenes gyakorlás után áronképpen vifzfzavezettetik. Hogy a’ kerefztjáró' hétnek Processióit fzent Mamertus, fzent Márk napjáét pedig Nagy Szent Gergely Pápa vagy rendelte, vagy nagyobb divatra emelte, már (I. Réfz. 56. §.) mondottuk: hanem hogy mellyik efztendőben történt ez, abban nem egygyeznek meg az írók *). Azonban akármikor lör- * i *) Weininger (I. Köt. 385. lap.) Fleury után írja, hogy minekutánna sok egymást érő tüzek, drágaság, éhség, i döghalál, és egyéb tsapások elhatalmaztak volna 3 460-dik eütendöben, Frantzia Orfzágnak JBétsi (Vien-* na)
