Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

*

nyék, ha Vasár és Ünnepnapokon magokat valami könnyebb munkában, mellyet másoknak botránko- zása nélkül végezhetni, foglallyák, p. o. a’ ruháikat foltozgatlyák, kötnek, varnak ’s a’ t. mint ha játékkal, tánttzal, kor tsmázással, dobzódással, tsavar- gással ’s a’ t. az erköltseiket egéfzségekkel együtt megvefztegetik, a’ héti keresménnyeket a’ lelkekkel egygyiitt elbitangollyák.

Legyenek előttünk a’ Vasár és Ünnepnapok az előadott intések Ezerén t fzentek, hogy méltók legyünk ama’ hajlékokba botsáttatni, a’ mellyekben az Angyalok, és a’ ditsöüllt Szentek fzüntelenvaló ditséretek között örök Ünnepet tártnak. Amen.

'22

.89 • §•

Az Egyház napja.

Az Egyháznapját kétféle értelemben lehet venni: 1-ör mint a’ Templom felfzentelésének efztendci napját; 2-or pedig mikor azon Szentnek, titoknak, i« steni jótéteménynek, Kristus Urunkkal történtt dolognak p. o. fzületésének ’s a’ t. mellynek tifztele- tere , és emlékezetére a’ Templom fzenteltetett, Ünnepe ülletik.

A).

A’ mi az Egyház napját az első értelemben, vagy a’ Templom felfzentelésének efztendÖ napját (anniversaria Dedicationis, Consecrationis) illeti: illyen ünnepek volt már hajdan a’Zsidóknak is. Mi- nekutánna tudniillik Judás a’ Zsidóknak fő hadi veze-