Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
23 zére vitézi bátorsággal megverte volna Antiochus (Epiphanes) Syria Királlyának táborát, és a’ Zsidó Orfzágot az Ő hatalmától megfzabadítolta volna , első gondgya volt a’ Jerusalemi Templomot a’ Po- gányok által torléntt megferteztetéstöl megtifztíta- nij azért új áldozó oltárt, új fzent edényeket, és egyéb egyházi efzközöket tsináltatott, és a’ mint a* Törvény fzerént elkéfzültek mindenek, a’ Templom Kasleu (November:) nevű. holnapnak 25-dik napján újra felfzenteltetett 5 melly ünnepi tzeremonia nyoltz napig tartott. De ezzel Tudás, az Ö attyafiai, és az Israelnek egéfz gyülekezete meg nem elégedvén, meghagyták, hogy a’ Templom, és az Oltár- fzentelés napja ezután efztendőröl efztendőre nyoltz napig nagy örömmel és vigasságai túlessék meg (I. Makk. IV. II. Makk. X, 1—8). Meg is üllötték azt a’ Zsidók még Kristus {idejében is, mivel olvassuk, hogy Jesus jelen volt ez ünnepen Jerusalemben (Ján. X, 22, 2o). A’ Kerefztények jóllehet hogy felfzentelték az Istenifzolgálatra fzántt házakat, vagy egyéb helyeket , hanem az e’féle fzentelésnek efztendonapját megülleui tsak IV-dik fzázadban, minekutánna Sylvester Pápa a’ Lateranumi Templomot nagy pompával felfzentelte volna, parantsolta meg az Anya- fzentegyház, és azt rendelte, hogy az ünneplés nyoltzad napig tartson. Valamint Il-dik Felix Pápa is 555-dik efztendoben meghagyta, hogy a’ Templomok felfzentetése minden efztendönapján {illessék meg (De Consec. Dist. I. c. 16. 17.). Eusebius is
