Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

2U

magokkal vagy más iapafztaltabb emberekkel tana-* kodgyanak, értekezzenek.

De legyen kiki különös vigyázattal az 6 gyermekeire , és fzolgáló tselédgyeire nézve is; és a’ mennyire lehet, nem tsak küldgye el őket a’ paran- tsoltt Istenifzolgálatokra, hanem el is vonnya az el- mefzélledéstöl , játékoktól, tántzoktol, dobzócló és gyanús társaságoktól, minő vifzfzaélésekkel a’ Vasár es Ünnepnapokat meg fzokták fzentségteleníteni. Ha li az övéire és főképpen a’ háza népére gondot nem visel, a hitet megtagadta, és «’ hitetlennél alább való , úgy mond fzent Pál (I. Tim. V, 8.).

Mind ezen tselekedetek, a? mellyekkel az ember a’ házáról, gyermekeiről, tselédgyeiről való gondoskodását, a; fzegények iránt való irgalmasságát , az attyafiai, fzomfzédi, baráti iránt való fzere- tetét, saját és hozzátartozandóknak üdvösségéről, világi boldogságáról való buzgó törődését megbizonyít- tya, alkalmatosak arra, hogy a’ fzorosabb Isteni- ízolgálattol, és egyéb fzentebb dolgoktól elmaradtt üres üdéjét fzenlül tölthesse.

Nem jól fzentelik tehát a’ Vasár és Ünnepnapokat, a’ kik elegendő ok nélkül, tsak langyosságból, és jóra való restségből, közönségesen, és mintegy regula fzerént az egéfz Istenifzolgálatot tsak egy kis Misének hallgatásával végezik, a’ Predikátzió- kat, és a’ kerefztény Tanításokat pedig vagy éppen nem, vagy tsak ritkán hallgattyák. De még azok sem fzentelik illendőképpen az említett napokat , a5 kik a’ fzent Misén és Predikatzión megjelennek

ugyanj