Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
13 5-dik kiilöbmsége az Ünnepeknek abban áll, hogy azok közül némellyek tsupán tsak az egyházi Kart, némellyek pedig azon kivül a’ polgári élet- ben lévő minden embereket is érdeklik és kötelezik; melly külömbségröl bővebben fzóll a’ következendő $. 88. §. A Vasár- és Ünnepnapok fzentelése. Az Ünnepeket vagy tsupán tsak az egyházi fzer- tartásokkal. a’közönséges nyilvánvaló Istenifzolgá- latokkal, a’ fzent Miseáldozattal, és az egyházi Szo- losmával fzentclni kell, de azért a’polgári foglalatos- ágok, a’ Törvényfzékek , éspiartzi kereskedések fol- tyokban mennek, vagyr pedig amazokon kivül emezek is megfzüntetnek, és tsüggöbe tétetnek; azért fzokás egyházi Kart, és a' polgári életet érdeklő Ünnepek ( festum chori, festum fori) között külömb- séget tenni. Az Ünnepeknek elobbeni tekintetben való fzentcrol eddig elóadattak, azokból érthetni, hogy minő értelemben kell venni ezen deák mondásokat: de tempore, de Sanctis, de ea tudniillik Dominica, jeria, de eo tudniillik Sabbatho, Festo, duplex majus, i-ce 2-doe Flas si s, semiduplex , simplex, mellyekkel a’ fzent Misét és Szolosmát elintéző könyvben ( Directorium) mind a’ kettő az egyházi üdóröl, a’ Szentekről, Vasár- Ünnep- hétköz- fzombatnaprol nagyobb, vagy kisebb egydiázi pompával és jelességgel végeztetni rendeltetik.
