Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
12 ■ 87- §• Az Ünnepeknek kül'ómbfélesége. Az Ünnepek külömböznek egymástól 1-or abban, hogy azok közül némellyekváltozók ^ azaz hogy minden efztendöben más és más napra esnek, mint p. o. a’ Husvét, melly fzerént a’ Septuagesima, Sexagesima , Quinquagesima Vasárnapok, hamvazóSzerda, Urunk mennybe menetele , Pünköst , Ur napja is változik; némellyek pedig állandók, vagy is mindenkor azonegy napra esnek p. o. Nagy , Kis Ka- rálson, Vizkerefztnapja ’s a’ t. 2-or Az ünneplésnek jelességére nézve egyházi befzédmód fzerént az Ünnepek duplák, félduplák > egyfzerüek (duplex, semiduplex , simplex). A’dupla Ünnepek a’ többieknél jelesebbek , és azért neveztetnek így, hogy az egyházi Szolosmában az. Anlipho- nák a’ Zsoltárok előtt is után is egéfzen, tehát két- fzer vagy duplán énekeltetnek; a’félduplákon pedig a Zsoltárok előtt belőlök tsak egy két fzót, és tsak a’ Zsoltárok végén egéfzen énekelik. Az egyfzerüek azért viselik e’ nevet, hogy azokon a’ Szolosmának tsak egy Nocturnuma van. A’ dupla Ünnepekből az ö jelesebb voltokra nézve némellyek nagyobb (duplex majus) ezek közül ismét némellyek első némellyek második renditeknek (duplex majus, i-mae, 2-dae Classis) a’ többiek tsak egyátallyában dupláknak hivattatnak *). 3-dik *) A mik az egyházi üdóröl, Vasár- Ünnep- hétköz napokról
