Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

helyhez fzorítva, mint az O Testamentomi Papok, hanem a’ fzabad ég alatt mint Melchisedech áldozatot mutatott be az Istennek, önmagát a’ bűneinkért feláldozván, és Napkelettől Napriyugotig minden helyen tifzta, és makula nélkül való áldozatul magát bemutat- tya (Zsid. V. Zsolt. CIX, 4. Mala. I, 11.). De végtire Próféta is voltő, mert a’ Próféták tifztét, tudniillik hogy az Isten akarattyát hirdesse, az írásokat magyarázza, és a’ fzavait jövendölésekkel megbizo- nyíttsa, olly pontosan tellyesítette, hogy még az ellenségei is úgy mint a’ legjobb baráti azt vallották felőle, hogy soha semfzóllott egy ember úgy mint Ö (Ján III, 3i—36. VII, 46.)5 és valakik nem voltak valami bal véleményekkel elfoglalva, mind megösmerték, hogy ö az a’ Próféta, a’ kiről Moyses írva hagyott : Prófétát támafzt néked a’ te Urad Istened a> te. nemzetségedből, és az atyádfiai közül mint engem, azt hallgasd (V. Moy. XVIII, i5. tartsd öfzve Ján. I, 45.). Méltán viseli tehát Jesus mint Király, Pap, és Próféta a’ Messias. Kristus, Megkenetett nevet. Király és Próféta volt Dávid, Király és Pap volt Melchisedech, Pap és Próféta volt Sámuel: de soha senki sem volt egyéb Kristus- nál, a’ ki e’ három tifztet mind együtt viselte volna? tehát a’ Kristus nevet is leghelyesebben ö viseli.

Nem külső pedig, és ollajjal való testi kenés volt az, aJ mellyel ö Királynak , Papnak, és Prófétának kenettetett, mint az egyéb Királyok, Papok, és Próféták, hanem olajnál méltóságosabb kenettel emeltetett Üdvözítőnk ezen tifztekre. Megkente ölet

102

az