Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

Isten örvendezésnek olajjával at o közöst között (Zsid. I, 9.), vagy is a’ fzent Atyák magyarázattya fzerént mivel hogy az Ő emberi terméfzete és lelke az Isteni fzeméllyével egygyesültt, és legföllyebb való méltóságra emeltetett, ö benne lévén az Istenségnek tellyesége (Kol. II, 9.), ugyan ezen Istenség volt az a’ drága kenet, a’ mellj^el ö az ö hármas tifztére felfzenteltetett. Ugyan ezen titkos egygyesülés miatt megkenetett ő mint valami drága kenettel a’ Szent Lélek ajándékival (Ap. Tsel. X, 38. Isa. XI, 2. LI> 1.), és pedig olly bőségesen, hogy az ö kifolyó tel- lyes voltából árad reánk is, a’ mi jót vefzünk az I- stentöl (Ján. I, 16.).

Noha pedig illy felséges nagy név a’ Kristus név, mindazonáltal a’ mit az jelent, mind magában foglallya a’ Jesus név; mert a’ tökélletes fzabadílás- ban foglaltatik, hogy a’ fzabadító áldozzék mint Pap, igazságra taníttson mint Próféta , oltalmazzon és igazgasson mint Király; ’s azért jóllehet hogy az Apostolok azon névvel is nevezték az ő Isteni Ta- r.ítójokat, mindazonáltal mivel az nem olly egyenesen, világosan, és tökélletesen magyarázza a’ megváltásnak és iidvözítésnek ajándékát mint Jesus, azért annak említésére sem magok nem hajtottak fejet térdet, sem másoknak nem parantsolták, hogy azt tegyék.

Ezen két névén kivül még más neveit is olvassuk Üdvözítőnknek a’ fzent írásban. Isaias őtet ta~ ndtsadónak, erősnek , jövendő élet Atty árnak, békesség fejedelmének, velünk lakó Istennek (Isa. IX,

6.