Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

55 a’ mindenek Ura minket arannyal ezüsttel, drága kövekkel, kintsekkel, birtokkal megáldott, ha tsu- dálatos mesterségü értz, kö, fa, selyem müvekre elegendő tudománnyal és tehetséggel megajándéko­zott, vallyon nem méltó-é iránta való hálaadatosság- __________________ bol megölte, a’ másikot pedig második Brennus, ki amaz egynéhány bátor fzivü hazafiakkal ellentálló derék Sosthenest tsak ugyan semmivé tette, és a’ belsői Görög tartományokat tűzzel vassal pufztították; de utoilyára magok is réfzfzerént a’ kétségbe esett Gö­rögöktől réfzfzerént pedig az égi háborútol öfzveron- tattak annyira, hogy egy harmad réfzek rettenetes halállal halt meg, más harmadréfzek Thraciában egy tért rablásképpen elfoglalni kényteleníttetett, a’ har­madik pedig átmenvén a’tengeren kisebb Asiába , meg­lepte, és magáévá tette ama környéket, melly tolok Galatidnah neveztetett; a’Pogányok mind egygyig azt tartották, hogy rajtok e’ tsapás az Isteneknek bofz- fzúállásábol történt azért, hogy a’ Delphi híres Tem­plomot kirabolni, és kintseitöl megfofztani nem ir­tóztak. Miliőt. Ide tartozik ama’ valóságos történet is, mellyet II. Mák. III rész. Heliodorus rol olvasni, kit Antio­chus Jerusalembe küldött a’ Templom pénzét kira­bolni. Ki midőn drabantokkal a’, Templom tárházá­nál megjelent volna, titkos két férjfiaktol isteni erővel^ olly sanyaruan megverettetett, hogy kevésben múlt, hogy meg nem halt, és a’ ízándékátol is elállani kény­telen volt. Azért megtérte után azt javaslotta a’ ki­rálynak , hogy ezután, ha ellensége vagy árulója van , azt küldgye kintsért Jerusalembe; mert ostoroztatás nélkül nem tér vifzfza, ha még is nem veizti el az életét.

Next

/
Thumbnails
Contents