Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

662

n’ világi hatalmasságtól meghatározott üdö, nevezetesen 48 óra előtt senkit sem fzabad eltemetni , kivevőn, ha a’ korábbi temetést az Or vos a’ halálnak bizonyos volta miatt bátorságodnak, vagy pedig a’ bolti testnek ártalmas párlogási miatt fziikségesnek találná. Ha pedig a’ halálnak kétségesek a’ jelei, akkor 48 óránál még tovább is kell a’ testet tartani.

2. Minden kerefztényt, a’ ki az Anyafzentegv- háznak közönségében, és egygyességében halt meg, annak fzokása fzerént felfzenteltt helyre, eryptába vagy Tzinterembe kell temetni; és ha bizonyos kör- nyülállások miatt ezt tüstént nem lehetne megtenni, azonnal hogy lehetséges lefz, a’ holttal fzent helyre kell vinni, és fzokott egyházi fzertartásokkal eltemetni; mert úgy illik , hogy a’ kik éltekben a’fzent Kerefztség által Szent Lélek Templomi lettek, az igaz Hitnek parantsolnti fzerént élvén, fzentek voltak, és Krislusban egy testet alkottak,azok holttok után is fzent helyen aJ Kristns kerefztének oltalma alatt mint azonegy testnek tagjai, amaz elfzakadtt hitetlen vagy eretnek tagoktól elválafztva, egygyütt nyugodgyanak.

Az Anyafzentegyház nem engedi meg egyházi fzertartásokkal fzent helyre eltemetni a) a’ Pogányo- kat, Zsidókat, Hitetleneket, vagy Eretnekeket, és ezeknek előmozdítóit, az Elpártolttakat (Apostatae), az Elfzakadttakat (Schysmatici), a’ Számkivetetteket (Excommunicari), az Eltiltattakat (Interdicti), a’ Kerefztség nélkül megholtt kisdedeket: b) a’ kik magokat fzantfzándékkal megölték , kivévén ha a

fö-