Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

A’ kik a’ Zsidók és Pogányok közül kerefzté- nyek lettek, azok valamint egyéb relígói tzeremoniá

mai és egyéb fűfzerfzámokkal rothadatlanná telték, a* jPersdh pedig viafzba foglalták a’ holtt testeket.

A’ Rómaiakról írja Nieupoort, hogy mikor valaki közötlok meghalt, vagy négy ízben regkiáltottak (hinc conclamatum est pro periit), azután a’ földre tették (tiinc dcq csitio defuncti — deponere aliquem vino), megmosták , megkenték (per pollinctorem), leg- dífzesebb ruhába öltöztették, megkoronázva, és felékesítve egynéhány napra kiterítették (inde porrectu.1 pro mortuo). Vagy nyoltz nap múlva a’ nép hirdeti» által temetésre meghivattatott, melly alkalmatossággal a’ gazdagokat, és méltóságban lévőket jelesebb emberek, a’ fzegényeket pedig sírásók saraglyán (sandapila) vitték ki. Követték a’gazdagokat sok késérok nagv pompával , égő gyertyákkal és fáklyákkal, trombitafzó és gyáfzoló afzfzonyoknak {praeficae) sirási, jajgatási, vagy ditséreténeki között is. Vitettek egyfzer’smind a' holltnak fegyyeri, ékességei, nemzeti paisai, az ellenségtől nyertt martaléki ’s a’ t. A’ fzolgák, gyermekek , és atyafiak mind gyáfzba voltak öltözve. Olly- kor a’ megholttaknak jeles tettei a’ piartzon ékes bc- fzéddel magafztaltattak. Azután a’ Váráson kívül kivitettek , a’ hol többféle pompás fzertartások után vagy a’ földbe ásgttak, vagy tömjénnel és füfzerfzámokkai meghintve egy rakásfán (pyra) megégettettek. A’ hamvaik egy edénybe (urna) öfzvefzedettek, és eltetettek. A’ temetés után a’ jelenlévőket a’ Pap vízzel három - fzor meghintette, és a' holtt testtől tifztította; azután pedig egy gyáfzoló afzfzony jelesen (verbo ilicet) haza botsátotta. Az atyafiak minekutánna a’ tifztulás végett megfórödtek volna, az Ó búbánattyokat vendégség-