Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
irgalmába; ott tökéllyé el magában , hogy a’ gyermeknek legistenesebb nevelésével <ki fogja pótolni azt, a’ mit annak törvénytelen nemzésével vétkezetfc 34. §. /£ Temetés tzeremoniái. TégsŐ fzolgálat, mellyel embertársainknak te- fziink, a’ halotti pompa, mellyel a’holtt testeket el- takaríttynk, és a’ földbe temettyük. Ezt a’ halotti pompát deák fzóval Exequidknak fzoktuk nevezni, noha némellyek Exequiak által a’ fzent Misét (de nem helyesen) értik, melly a’ holttért fzolgáltatik. Hogy a’ holtt test földbe tetessék, azt réfz fze- rént a’ ízükség, réfz fzerént az emberi érzékenység kivánnya, és azért, ha némelly vadabb nemzeteket kivefziink, minden gyalulttabbak, és elmederültteb- bek az ö halottaikat, pedig kiilömbféle tifztesége- sebb fzertartásokkal, és pompával a’ földbe fzokták temetni *). A’ *) Több tudós híres íróknak bizonyítási után feljegyzetté Pázmány Péter (Pünk. ut, lő. Vasár. Prediká- tziója után való Tanúságban 973. cs 974. lapon), hogy a’ Hyrcanusok ebekkel, B act ricinusok madarakkal, Mágusok vadakkal fzaggaltatlák cl a’ holtt testeket. Másságét dk nem hagyták az attyokat, [és attyokfiait betegségben meghalni, hanem magok ölték és ették meg, illendőbbnek ítélvén ezt, mint sem hogy a’férgek eledelévé vállyanak. Az Egyiptombéliek bábámmal,
