Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
645 tattassék he. Mikor az afzfzony leány gyermeket fzül , akkor tifztátalan legyen kétfzer hét, azaz tizennégy napig, és ezeknek elfolyásg után kétfzer harmintz három, vagy hatvan hat napig odahaza tartozkodgyon, és betelvén a’ tifztulásnak üdeje, mind öfzvesen nyoltzvan nap, mennyen a’Templomba, és mutassa be a’ parantsoltt áldozatot. Ezen áldozatnak tehát, vagy is az O Testamentomi beavatásnak kettő volt a’ tzéllva: j-ör hogy azzal a’ fziilŐ afzfzony a’ törvényes tifztátalanságtol, és ha mi tifztátalan a’ gyermek nemzésében és fzülésében van, megtifztullyon; az Istennek pedig a’ gyermekért, mellyel megáldotta, megmeg a’ fzerentsés fzü lésért hálákat adgyon; 2-or hogy a’gyermeket az Istennek bemutassa, és atyai gondviselésébe felajánlya (III. Moy. XII ). Ezt az O Törvénynek párán tsolatty át beteli vetítette Szitz Maria is (Luk. II, 22—Sq.). O néki nem volt ugyan a’ tifztulás áldozattyára semmi fziik- sége, mivel nem férjfitol, hanem Szent Lélektöl mellében fogadott, azért valamint a’ foganás és fzülé* előtt, úgy azután is tifzta és fzeplőtelen volt. Azonban még is betellyesítelte a’ Törvényt előfzör azért, mert illendőnek tartotta, hogy az Istennek a’gjrer- mekért és a’ fzerentsés fzülésért hálákat adgyon ; valamint hogy a’ gyermeket is az Istennek bemutassa, felajánlya; másodfzor pedig azért, hogy az embereket, kik Mariának állapottyát nem tudhatták, meg ne botránkoztassa, mintha a’ törvénynek megvető- je volna. Ma-
