Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

51

/

Velkedgyék , hanem tsak hogy az egyházi efzkozök és Öltözetek épek, és tifzták legyenek, ha mindD 2 gyárt

megjelenni tetfzett. Ide tetettek le a’ holtak tetemi iá , mig érettek ugyanitt Pigiliák azaz vigyázatok , vagy könyörgések, és halottas tzeremoniák tartattak.

A’második réfzbe (navis), melly az elsőtől elvolt korlátolva , egy tágasabb nyíláson [porta regia, speciosa) mentek be, mellynél a Tsáfzaj-ok, és Királyok közönségesen a’ koronáikat le fzokták tenni, hogy a’ Templomban tifztelettel jelennyenek meg. E- zen helynek elejét a’ nyilvánvaló Penitentziatartóknak harmadik ofzlállya (Prostrati) foglalta el, kik a’többi hívektől Saram pókkal el voltak válaíztva. A’ hívek pedig ugyanezen hofzfzúkás tágas helyen mind a’két oldalon úgy el voltak ofztva, hogy mind a’két felen férj - fiak is afzfzonyok is, de egymástól elválafztva, a’ férjűak külön az afzfzonyok is külön vettek helyet. Az üres tér közepén állott egy emelet (Amboab uv/zßxtvetv ascendere), mellyre kétfelöl garáditsokon volt a* felmenetel. Innét olvasták a’ Diakónusok, Subdiakonusok , és Lectorok az Evangyeliumot, Epistolát, a’ fzent írásnak egyéb réfzeit; innét énekelték a' Cantorok is a’ Zsoltárokat. Némelly Templomokban két ill\en emelet volt, úgymint az egyik (Ambó) olvasásra , másik (Séma) pedig éneklésre. Ezekből támadtak XIII- dik fzázadban a’ mi predikállófzékeink ( Cathedra), és éneklő karaink (chorus). Szent Ágostonról, és A- ranyfzájú fzent Jánosról mint valami fzokatlan dolgot írják, hogy Ambórol prédikáltak, mert az előtt a’ Püspök vagy helyette más Pap az Oltárnak garádítsairol fzokott prédikálni; és tsak későbben tették ezt az Ambórol, mellynek garáditsai mellett állottak a’ negyedik ofztálybéli nyilvánvaló Penitentz's11 r-