Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
62 gyárt egyfzerűek és nem gazdagok is. igaz Hogy az isten ditsosége a’ világi pompától és gazdagságtól független , és a’ fölösleges fényűzés néhanéha tsak az emberi hivtartók (Consistentes). A’Napkeleti Templomokban az a’ különös volt, hogy ezen második, és a' következendő harmadik réfz között egy fellebb való téren (Solea) állott a’ Tsáfzárnak vagy Királynak fejedelmi fzéke (Solium , Thronus). A’ Fejedelemafzfzonynak pedig tsak a’ többi afzfzonyoknál volt a’ helye. A’ harmadik réfz [Sanctuarium , Bema, Ady- tum az az hozzájárulhatatlan) az elobbenyieknél magosabb egyedül tsak a’ Papoknak olly tulajdon helye volt, hogy fzent Ambrus még öregebb Theodosius Tsáfzárt is belőle kiparantsolta (Theodoret. L. V.). Elvolt ez egy ékes defzkázattal vagy firhanggal [Bemet) az elobbenitöl takarva, mellyen három ajtó fzolgált a’ ki és bemenetelre; a’ középsőt tiTzteletböl fzenineh [sanctum) hítták. Ennek iránnyában a’ fzent helyen fzabadon állott az Oltár úgy, hogy körül lehetett járni, mint a’ Zsidóknak áldozó oltárát (Zsolt. XXV, 6két oldalon a' falnál két afztal, az egygyik (Pa- ratorium , Prothesis), mellyre az áldozatra J’zükséges kenyér és bor külön tetetett, a’ másik pedig (Diaco- nicurrí) a’ fzent edényekre és öltözetekre. Az Oltár után való tágassabb ’s félholdú hely (Absis, Concha, Camera) magában foglalta a’ Papok fzékeit, mellyeknek közepén magasan kiállott a’ Püspökifzék (Thronus Solium , Cathedra) innét van a’ fzéhes Templom (Ecclesia Cathedralis) nevezet. (A’ Templomokról olv. Tompa de sac. christ. rit. P. I. §. 23. a) b) c). Reichenber- ger Pastoral Anweisung. 3. T. 5. B. §. 11 — lő. A? Templomokról és egyfzer’smind a’ Catacumbákrol ia Ükílü
