Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

5d

Igaz ugyan, hogy az Istenházának éli esi részre nem kívántatik, hogy fölösleges kéfziiletekkel bov elés formája a’ kör nyíl állások fzerént külömbféle volt. Az Ö Jerusalemi temploma gömbölyű, az Antiochiai nyoltz fzegleiü, a’ Constantinopoli kerefztformájú volt. A’ tágasabbaknak és pompásabbaknak példáját mutattya az, mellyet Paulinus Püspök építtetett, mellynek is a’ formáját és alkottatását Eusebius így írja le: Mindenek előtt a’ Templomnak volt egy négy fzegletú tágas udvara (narthex exterior, area, atrium) fodeles tornátzokkal vagy épületekkel kör- nyiilvéve, mellybe egy kapus elötornátz (vestibulum primus ingressus, ferula, propylceum) vezetett. Az udvar közepén állott egy ugrókút, vagy víztartó liely (cisterna), hogy a’ kik a’Templomba mennek, a’kezeiket , vagy a’ képeket megmoshassák, mellybe az egéfzség, és tifziaság végett gyakran sót vetettek: ebből támadt a’ fzokás, hogy midőn vizet fzcnteluek, sót tefznek bele. Ebben ez udvarban állottak a’ koldusok, és a’ nyilvánvaló Penitentziatartóknak elsőoíz- tállya, a’ penitentziának sanyarúsága ferént vagyfza- bad ég alatt, vagy a’tornátzokon födél alatt (Hyemon- tes, Flentes). ÜdÖvel a’mint az emberek a’ Templomok mellé kezdtek temetkezni, ezen udvarok temető helyre fordíttattak.

Az udvarból a’ Templomba három (némellyiitt tsak egy) ajtó vezetett, mellyek közül a’ középső tágas , és ékes volt, maga pedig a’ Templom három réfzre ofztva. Az első egy tér hely (narthex interior) volt, a’ második ofztálybéli nyilvánvaló Penitentzia- tartóknak (Audientes) a’ helye. Ide botsáttattak a’ Zsidók, és a’ Pogányok is, kiknek a’ kerefztény Tanításokat hallani, vagy a’ kerefztény Istenifzolgálaton

meg-