Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

586

tatván, és hitegettetvén (I, 24.); ’s azért az Tsien nem az ördögöt íogja pirongatni, mint Paraditsom- ban tett (T. Moy. Ili, i4.), hanem minket a’ kárhozatra vetni: a’ mitől oltalmazzon, és mentsen meg mindnyájunkat a’ jó és irgalmas Isten! Amen.

75- §•

A* fzcnteltt viz.

\

Minden egyházi fzentelések között elsősége van a’ fzenteleltvíznek annyiból, hogy sem Püspöki sem Papi fzenteléseket és áldásokat fzenl elit víz nélkül véghez nem vihetni, noha vizet minden alrendi'i Pap fzentelhet.

Már a’ Zsidók és a’ Pogányok Templomi előtt is víz állott; hogy azzal mossák meg magokat a’ Templomba menők, é> e’ jelképpel bizonyítsák meg, hogy tiízta fzírböl akarnak az Istennek fzolgálni. De azon kivül hihető, hogy a’ ke- refztény Hitre tértt Pogányok több babonás vélekedéseket keresztény létlekre megtartottak, hogy tehát az Anvafzentegyház hamarább elnyomhassa azokat, és a’ híveinek fzivéböl kiirthassa, azt a’ ízo- kást hozta be, hogy midőn áldásért, segítségért, vagy oltalomért magokra, vagy más dolgokra ke- refztet vetnek, egyfzer’smind fzenteltt vízzel éllye- nek, a’ mellybe szentelt! só is elegyítve legyen. Ezen fzertartással arra is akarta Őket meginteni, hogy valamint a’ víz lemossa az ember testéről a’ piízkot, so pedig a’ rothadástol és biidösségtöl megőrzi a’ . tes-