Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
44 gyiptombol való kiköltözése után az Isten tsináltatolt magának egy Sátort, és abba helyheztette a’fzent fze- krényt, melly fölött felhoofzlopban annyifzor megjelent , és Moysessel befzélgetetf. Akarta, bogy ez a’ fzekrény legyen ama frigynek , mellyel Abrahám- mal és annak magvával kötött (I. Moy. XV. II. Moy. XXIV.), valamint ama’ jútéteményeknek,és tsudáknak is, mellyekkel őket ápolgatta, emlékeztetője. Hogy pedig a’ Zsidóságot a’ fzomfzéd Pogány Nemzeteknek példája meg ne fzédíttsg, és a5 Bálványok imádá- sára el ne ragadgya, nem másott, lianem tsak ezen Sátornál engedte meg néki az áldozatok bemutatását (V. Moy. XII , i — i4.). Üdovel magának Salamon Király által Jerusalemben roppant egy Templomot építtetett (III. Kir. III.), hogy abban lakjon , és a* Tör vényben parantsoltt áldozatokkal tifzteltessen. Még a’ Zsidóknak Sátorok sem volt a’ közönséges nyilvánvaló Tstenifzolgálatra, már a’ Pogá- nyok hegyeken, halmokon, berkekben oltárokkal és áldozatokkal ti ízt el ték. az Ő Isteneiket; a’mint az Isten parantsolattyábol is kitetfzik , mellyel meghagyta az Israel fiainak, hogy mikor Kánáan földére megérkeznek, minden Bálványimádásrafzántt he* Jyet tűzzel vassal rontsanak el (V. Moy. XII, 2, 5.) Kőfal Templomok is előbb volt a’ Pogányoknak , hogy sem a' Zsidóknak, a’ mint Sámsonnak halálából is , melly Dágon nevű bálványnak Templomában (Bir. XVI.), nem külömben ama’ fzerentsétlen esetből is, melly ugyan azon bálvánnyal az ő Templomában történt (I. Kir. V, 1 —5.), kitetfzik. A’
