Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

40

ben és Religióban gyökerezett ajtatos indulatoknak kifejezései*). 5-orA’ kerefztény Rebgió mind az egyházi mind a' világi Elöljárók iránt engedelmességet parantsol, meíly azlstennél kedvesebb mintsem az áldozat (J. Kir. XV, 22. Pred. IV, 17.). Inkább is nézi az Isten, bogy minő fzándékkal, mint bogy mit tefzünk; és bamárább is megjutalmazza az alázatos engedelmességet mint annak sérelmével fellen- gö efzünknek kifakadásit. Ezen okokbol a’ Pápák és a’ Püspökök is igen óva és vigyázva fzoktak élni az Ö Apostoli hatalmúkkal a’ fzertartások’ változta* tásában, annál inkább illik és kell az alrendíi Papoknak, és a’világi biveknek az Istenifzolgálatoknak elintézésében azoktól függeni.

8- §•

A’ közönséges ’s nyilvánvaló Istenifzolgálatoknak

iideje.

Noha akármelly napot vagy órát az Isteni fzol- gálatra üdvösségesen fordíthatni: még is, ba a' közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatokban , és gyűlésekben fzent Pál rendelése fzerént (I. Kor. XIV >

4o.)

*) Ide illenek fzent Ágostonnakfzavai , mellyekkel kívánta, ut tardi et infirmi, qui non possunt Scripturas, vel harum expositiones intelligere , intuerentur orationes suas, quas semper habuit Ecclesia, et habebit ab exordiis suis donec finiatur hoc seculum (lib. de dono persev. c. 23. coli. ep. 217. al. 107. ad Vital.). Nevezetes Coeles tinus Pápának is a’ mondásas legem credendi lex statuit supplicandi (ep. ad Epp.

Gull. e. 11.)