Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
41 4o\ mindennek tifztesség fisén , és rend fzerént hell mennie, fziikséges, hogy az egyházi Elöljárók a'végre ollyan üdot válafzízanak, a’ mellyben hihetőképpen minden kerefztény hív valami nagyobb elk álmatlanság nélkül, vagy a’ nélkül, hogy a’ hi- > atal béli dolgoktól vifzfzatartoztassék, öfzvefzedett elmével, kivánlt ajtatossággal, és épületesen megjelenhessen ; és a’ melly iidötöl egyfzersmind minden gyanú távol essen , mintha valami íesletségre alkalmatosságai fzolgálna az embereknek. Hlyen iidők a’közönséges nyilvánvaló Tstefiifzol- gálatokra az Anyafzentegyháznak már első zsengéjében meghatároztattak, mellyek közül némellyek efztend iek , némellyek hétieh, némellyek minden- napiak voltak. , Efztendei iidok az Ünnepek, mellyek között első volt a’ Hasúét és PiinkÖst jeles napja , mellye- ket a’ hivek mindgyárt kezdetben több napok alatt üllőitek. Hihető, hogy az Urunk mennybemenetele napja is már az Apostolok üdéiben ünnep, és a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatra fzánlt nap volt. í2-or AKarátson és Hizkerefzt napja, mellyeket mindazonáltal nem mindgyárt eleintén akarták a’ hivek mint ünnepeket fzentelni. A’ Napkeletiek mind a’ kettőt 6-dik Januariusban egyfzerre, a’ Napnyugotiak pedig külön üllik meg. 3-or A’ Mártíroknak fzületé- se napja (nalalitia martyrum) az az a’ mellyen e’ világból Mártiromsággal végeztettek ki, mivelhogy akkor ízületiek a’ mennyorfzágnak. Az ő emlékezetek napját eleintén tsak ott ünnepelték, a’ hol ízen-
