Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

9

39

nak. £’ végre állíttatott fel az egyházi fzertartások- ra ügyelő Intézet Congregatio sacrorum rituum.

Minden gyűlés, raelly közönségest nyilvánvaló Istenifzolgálat végett tsödül Öfzve, minden Plébánia- község, az egéfz Püspöki megye, sót az egéfz Anya- fzentegyház nem egyéb hanem téteményes ’s úgy nevezett s/nta/n/va Religiónak gyakorlására alkotott egy test és társaság r mellynek hasonlóképpen téteményes , és statutaria törvényekkel igazgattatni kell. Ha tehát egy Lelkipáíztor tsak önkényesen és meghatalmasítta- tás nélkül a’ fzertartás ügyelő rendet és törvényeket felbontya, az i-ör kisebbíti az Elöljárók rendeléseinek tekintetét; neveli a’ népnek buta kívánságát, ’s holmi velotlen fzertartásokra való vágyako- dását; rofz példát ád a’ fzomfzéd Plebánjaközségnek , vagy Püspöki megyének, magának pedig , ha jövendőben ellentállani akarna, elmellozhetetlen bajt ké- fzét. 2-or Megvan a’törvény, mellyet az igaz Elöljáróság hozott, tehát botránkozás nélkül egyedül tsak az bonthattya fel. Minden világi rendelések valami tö- kélletlent foglalnak magokban; mitsoda tsudálatos egy zavarék támadna abból, és az embereknek annyiféle gondolkodása módgya mellett melly furtsafzoká- sok divatba jönnének, ha akármelly rideges Lelkipafz- tor vagy társaság, a’ tokélletesítés ürügye alatt, törvényes engedetem nélkül, az Istenifzolgálatnak fzer- tartásait megváltoztathatná? a’ mitől a’ Hitnek , es az igaz Religiónak megvefztegethetetlenségét is méltán lehetne félteni; minekutánna a* religiói ízertar- tások és könyörgések nem egyebek, hanem a’ Hit-