Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
34 fzent Basil i u s Liturgiája, egyéb napokon pedig A - ran yf zajú f zentJánosé fzerént végzik az Iste- nifzolgálatot. Nagy Böjtnek hétköz napjain, kivévén a’, Gyiimöltsoltó B. Afzfzony napját, Laodicaeai és Trullai Conciliumok rendeléséből, nem Volgáinak fzent Miseáldozatot, hanem azokon végzett Isteni- fzolgálatoknál a’ Vasárnapi áldozatkor félretett fzent kenyeret (az Ür testét) vefzik magokhoz. A’ Napnyugotban pedig minthogy régtől fogva tsak egy Pátriárka volt, a’ Romai Püspök vagy Pápa, réfz fzerént a’ Pápáknak kiváltképpen VII-dik ,, G ergelynek, réfz fzerént a’ világi Fejedelmeknek, kiváltképpen Nagy Károly Tsáfzárnak azon létele által nem egyfzerre ugyan , hanem lassan lassan mindenütt elfogadtatott a* Romai Ekklesiának Liturgiája, fzertartásai, könyörgései, és éneki *). __________________ ‘ ° A’ *) Minden egyházi fzertartások közül minket Romai Katolikusokat a’ kRomai Ekklesiának fzertartásai, mel- lyekkel fzoktdk a’fzent Miseáldozatot, a’ Szentségeket^ és egyéb religiói tifzteket kifzolgáltatni, leginkább érdekelnek. Hogy azoknak zsengevonyásait fzent Péternek tulajdonítsuk, az az egy is elegendő erook, hogy fzent Péter 25 efztendeig Romában Püspökséget, ’s azzal egygyütt Pápaságot viselt. V-clik Században azoknak Gyüjteménnyét egyvalaki Leo Pápának neve alatt (Sacramentarium Leonianum) hirdette, noha annak öfzvefzerkeztetésében Leónak egyréb réfze nem volt hanem tsak hogy a’ melly könyörgésekből és Prrefa- tiókbol az említett Gyűjtemény állott, azok leginkább tőle alkottattak és írattak öfzve. Gelas ius Pápa 494-dik efztendoben botsátotta közre az Ö Sacramcti~
