Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

35

A’ Mediolanum! egyházi megye mindazonáltal mái napig fzent Ambrusnak Liturgiája mellett megC 2 mamentariumdt, mellyben azon fzertartásokat foglalta egybe, a’ mellyeket Ő előtte lévő Romai Püspökök hoztak be, és maga is azokat egynéhány imádságokkal és Prsefatiokkal megbovítette. Ezt a’ fzertartásos könyvet jobb rendbe hozta, és ismét megbovítve kiadta Nagy Szent Gergely Pápa (Sacramentarium Gregarii, Papcé) 591-dik efztendoben, ki azon kívül a’ Romai Ekklesiába, ríj éneket is hozott be. Ez a’ könyv talpfalul fzolgált ama fzertartásos könyvnek, melly kilen- tzedik fzázadban Romai Rend (Ordo Romanus) nevezet alatt alkottatott, és a’ fzent Misének, a’ hét Szentségeknek, egyéb egyházi tifzteknek , mellyek vagy ,a’ Püspököknek tulajdoni, vagy az alrendü Papoktól is végeztethetok, fzertartásait adta elő. I. Adrianus Pápa Nagy Károlynak akkori Frank us királynak, ü- dövel pedig Romai Német Tsáfzárnak ajánlotta, hogy a’ Romai Ekklesiának fzertartásait, nyelvét, és énekét mellyekkelaz íslenifzolgálatoknál, a’fzent Miseáldozatnál a’ hét Szentségeknél, és más egyházi tifzteknél él, az Ö orfzágában elómozdíttsa, a’ ki is az iránt különös parantsolalot adott (Capitular. L. V. cap. 371.), mellyel a’ régi Galliai Liturgiát, melly napkeleti fzokások- nak látfzattyát viselte, sírba döntötte. Több Pápák közül XI-dik fzázadban Ylí-dik Gergely a’ Romai fzertartásokat és nyelvet legnagyobb foganattal előmozdította. De mivel mindezek után is több helyeken a’ Romai fzertartásoktol külömbözoleg fzolgáltatott még a’ fzent Mise , és a* többi Szentségek, azért a’ Tridentomi egyházi Gzülekezetnek meghagyásából (Seg. XXV.) elöfzör is V-dik Plus, utánna VJU-dik Kelé-