Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

33

vek hozattak be; vifzfzatetfzett az egyházi Gyülekezeteknek, és Püspököknek ez a’fzünet nélkül való, és az Anyafzentegyház leikével, melly egygyesség, és egység, ellenkező újítás és változás ; kezdették a- zért a’ Liturgiákat és a’ í-zertartásokat kevesebbíteni, egy ügy iisí leni, egygyenloségbe hozni, és a5 meg- hagyattakat állandóbban megtartani.

A’ Napkeleti Anyafzentegyházban a’ Jerusalems Antiochei, Alexandriai, és Constantinopoli Pátriárkák azon Liturgiákat, a’ mellyekkel magok éltek , mind azon Ekklesiákkal elfogadtatták, a’ mel- lyekre az Ő hatalmok terjedett: de kiváltképpen a5 hatalmaskodó Constantinopoliak még más Patriar- kaságoknak Liturgiáit is tsak nem egéfzen elnyomták , és a’ magokét olly divatra emelték, hogy a’ Görög Anyafzentegyháznak hívei mostani üdŐben jobbára a’ Constantinopoli Ekklesiának fzokását követik, és Karátson Yízkeréfzt, Böjt Vasárnapokon (kivévén a’ Virág Vasárnapot), Zöld Tsütörtökön , Nagy Szombaton, és fzent Basilius napján a3

fzent

tásokat tanultak, éstót nyelven végezték a* Liturgiát. Vifzfzatetfzett a’dolog VlII-dik "János Pápának, ki Me- thodiushoz küldött Levelében meghagyta, bogy az egyházi fzertartásoknál vagy görög vagy deák nyelvvel éllyenek nem pedig tóttal. Be mivel mind a* kettőben gyakorlatlanok voltak, második levelében, mel- lyet Zventibald vagy Svatoplug királyhoz küldött, a’ parantsolattyát vifzfzahúzta. — Tizenharmadik fzázadban ÍV-dik Innocentius a’ Tseheknek is megengedte, hogy a’ fzent Misét az Ő nyelveken mondhassák. C