Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
459 js az ö egyházijhnegyéjekbe [behozták, nem annyira a' döghalálnak eltávoztatásáért, mint áldásért a’ ve- temen vekre, es mezökre; minő Processiójárásnak valami nyomát már abban a’vélekedésben is láttyuk, me Ily Archelaus Mesopotamia! Püspök és Manes E- relnek között előfordult (Epiph. Haer. 66. Cyril. Ilie- rps. Cath. VI.), azért valamint a’ Kerefztjáró lígy a* fzent Márki Processio is a’ Napnyugoti Anyafzent- egyházbán közönséges lett (Walaf. Stra. de otíi eccl. c. XXVIII.). Noha pedig mind a’Kerefztjáró, mind a’ fzent Márk napi Procession azonegyr Létániát, melly a’ Minden Szentek Létániája , imádkozzak: mindazonáltal mivel emez Pápától , amaz pedig Püspöktől vette az o divattyát, azért a fzent Márk napi Processio nagyobb könyörgésnek (Litanias majores) , a’ Kerefztjárói pedig kisebb könyörgésnek (Litaniae minores) neveztetik. Ez a’ két Processiójárás az Anyafzentegyházban legrégebb •> és egéfz mái napig fenntartatik. Ezeknek példája fzerént több Processiók is behozattak , és gyakoroltattak: de közülök az Anyafzenlegvház tsak a’ Gyertyafzentelőit, Virág Vasárnapit, Feltámadásit, és az Úr napit magáévá tette, és mái napig megtartva, mellyeken mindazonáltal nem Lét i- niát, hanem mas a’ naphoz illő imádságokat \egez- tét, vagy énekeket énekeltet *). A’ *) Mind ezen Processiókrol különös oktatás adatik a’második Keli;ben, a’ hol azon Ünnepekről leíz a’ fzó, a' mellyeken tartatnak»
