Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

Mégmeg kevesebbre fzdllüottak ; és azokat kiki megtartani köteles.

Igaz ugyan fzent Gergelynek mondása (L. L ep. 4i. ad Leandr. in ima fide nihil ofiieit sanctae Ecclesice consuetudo diversa), hogy a’ Hitnek egysége mellett semmit sem árt az Anyafzentegyháznak kiilömbféle fzokása : dea’ mint ötödik fzázadtol fogva a’ nemzetek vándorlási kezdődvén, új nemzetek, fzokások, és nyelvek támadtak, ezekkel pedig a* * köz rendnek sérelmével, a’ videg Ekklesiáknak fel- zavarodásával, és mintegy meghasonlásával az említetteken kívül egyfzer’smind új kissehb nevezetű Liturgiák *) és egyházi fzertartások megmeg új nyelvek

Antiphonarium, Responsorium, Hymnarium , Collectarium, Martyrologium, Rubricae. 3-or Az e- gyéb egyházi fzertartásokhoz: Sacerdotale, Rituale Romanum, Liber Baptismatis, Poeni tenti ali s, Be- nedictionalis, ad oleandum, és Ordo Romanus; mellyekröl valamint a’ Görög liturgiái könyvekről is lásd Tompa de sac. Christ, ritib. Proleg. c. V.

*) IX-dik fzázadban Kristus hitére tértek a* Morvák, kiknek királlyát Moymirust több Orfzág Nagygvaival Urol- chus Laureacumi {Lorch Austriának varasa, mellyet Hunnusok elrontottak) Püspök megkerefztelte. Mikor R a t i sl o Német Lajos Királytól elpártolt, a’ Németek gyülöléséböl az Istenifzolgálatnál gyakorlott Romai fzertartásokat és nyelvet is elhagyták, és III—dik M i- hály Görög Tsáfzártol 863-dik efzt. kikért Papoktól szent Cyrillus és Method i u s t o 1 görög fzertar-