Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

nal előtt vagy korán reggel végezték , egy húzom- Lan tizenkét Zsoltárt, és ahoz egynéhány könvör- géseket, és Letzkéket olvasván. Vasár és Unnep- napokan pedig mivel nem dolgoztak , ’s azért nappal is a’ dologtol megnyugodtak, éjtzakának üdéjén éjféltöl fogva három fzor gyűltek öfzve a’ Matu- tinumra, es azt három ízben végezték , melly ízek deák fzóval Nocturnumoknak az az éjjeli imádságoknak hivattattak. UdÖvel minthogy az Ünnepnapok megfzaporodtak , a’ Matutinuihnak pedig valamint a’ hétköz úgy az ünnepnapi formája is megtartatott, onnét van, hogy most is a’ közönséges hétköznapi (de feria) Matutinum tsak egy Nocturnumbol, mellében tizenkét Zsoltárok egy húzómban mondatnak; az Ünnepnapi pedig háromból áll. Szerzeteseken kívül a’ Káptalanbéli Papok is, kik eleint.én fzerze- tes életet viseltek, a’ Matutinumnak három Noctur- numit éjtzaka ugyanannyi ízben, ’s külön végezték: de mivel az álomnak ezen háromfzori félbenfzakafz- tása igen bajos volt, azért három karra ofztották magokat, mellyek a’ három Nocturnumot egymást felváltva, és égj húzomosan végezték. Most azonban az egéfz Matutinumot azonegy Kar egyhúzom- ‘ ban, és éjtzak helyett reggel vagy előtte való napon este végezheti.

A’ mi annak állati (constitutivus) réfzeit illeti:

Az előtt a’ Szerzetesek azt ezen fzavakkal kezdették: Uram nyisd meg az ajakiinat, és a’ fzám a’ te ditséretedet hirdeti (Zsolt. L, 17.), azután el mondották a' LXIX-dik Zsoltárt egefzen: Isten figyelmezz se-