Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
25 ízolgálatra mutatni látfzatnak a’ fzent írásnak né- mellj helyei is úgymint: Ap. Tsel. II, i'j. I. Kor. XI7, i5, 16, 26. Efes. V, 19. Kol. III, 16. I. Tim. II, 1. Nem kiilömben a’ Zsidóknak más egy gyes fzer- tartásai is a’ Kerefztényektöl elfogadtattak: Azoknak tudniillik egy réfze magátol az Istentől arra volt intézve, hogy az érzeményes Zsidók előtt mintegy árnyékban előre rajzollyák ama’ megbotsülhe- tetlen nagy jókat, mellyeket egykor a’ tőle küldendő Messias fog fzerezni (I. Kor. X, 11. Kol. II, 17. Zsid. X, 1.); így p. o. a’ húsvéti bárány, és az áldozatok példázták amaz Isten báránnyát, a’ ki a’ kerefztfán feláldoztatván elvitte a’ világ bűneit. Más réfze pedig arra való volt, hogy az Istenifzol- gálatot pompásabbnak tegye, és ékesíttse, az ajta- tosságot az emberekben élefzfze, Őket kiilömbfele bűnöktől való magoktartoztatására emlékeztesse ; p. O. a’ tömjén , lámpásvilágosságok, papi öltözetek , Zsoltárok, énekek, mosódások, tifztulások, olaj- jalvaló kenések, a’ vértöl való magoktartoztatása, a’ gyermekágyas afzfzonynak beavatása ’s a’ t. Az elobbenieknek mint hafzontalan árnyékoknak önkényt el kellet fzélledniek , és megfziinniek, mihelyest az árnyék helyébe igazság érkezett, és a’ régoltamegígért t ’s vártt Messias a’ fzükséges jókat megfzerezte]: emezeket pedig a’ Kerefztények fzint’ azon okokból megtarthatták, a’ mellyekböl velek a’ Zsidók éltek.
