Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

205

deltek, hogy annals, határi között az ö Püspöki vagy Föpáfztori hatalmokkal kormányozzák a’ híveket, így rendelte fzent Pál Timoteus Püspöknek Efesus környékét, Titnsnak pedig Creát, sót az Apostolok magok is egymásra nézve i!Jven rendet tartottak , és a’ mint a’ hagyományokból érthetni, kisebbik fzent Jakab Jerusalemet, fzent Márk Alexandriai, fzent Péter előbb Antiochiát, azután Romát, az egyebek pedig egyéb helyet tettek az Ő apostoli munkáiknak középponlos helyévé. Követi ebben Ö- ket egéfz mái napig az Anyafzentegyház. Igt' támadtak az Egyházi, vagy Püspöki Megyék (Dioeceses) , mellyekben a’ Püspökök mint az Apostoloknak tifztfolytatói egymástól függetlenül kormányozzák az Anya fzen tégy házat.

Minden Püspök az Ő Megyéjében Po Pap (Ponti few), ésfi-nnvigyqzó (íTítxoToí), a’ kit abban leg- „ inkább illeti az Isteni géinek hirdetése, a’ kerefz- tény tudománynak vagy Hitnek megmásolhatallan- ságára való ügyelés , a’ hét Szentségeknek kifzolgál- tatása, az ‘Istenifzolgálatnak elintézése, a’ jó rendnek és egygyességnek fenntartása, hogy a’ híveknek lelki előmenetele annál bizonyosabban , és bátorsá- gosabban előmozdíttassék.

Mivel pedig egyedül maga az egéfz megyében mind ezekre elégtelen, Ölet illeti ama hetvenkét Tanítványok gyanánt a’ világból alkalmatos en.here- bet a 1 rendi! Papokká válafztani, nevelni, és feifzen- telni, kiket a’ megélemedett emberhez illő megállapodott magokyiselele, érett elme, józan erköltsök,

/

es