Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

kenyértől megkülömböztetní, az 01 túri Szentségben nem réfzesíttetnek (Conc. Lateran. IV". a. J2i5. can.

2i. Tód. Sess. XXL de Eucb. cap. 4.).

5. A’ mi a’betegek Communióját illeti: ÍLégi törvény volt, mellyet már az í-sö Nicaöabéli Gyülekezet (can. i3.) is megerősített, hogy, hi az életből kiköltözik, az utolsó, és tegjzüJcségesebb útra- valótol (e<póSitv viaticum) az Oltári Szentségtől meg ne Jofztassék; azért fzoktak az üldözések alatt, a2 mint többféle bizonyságokból kitetfzik (Cypr. ep. 5. ad Cler. Dion. Alex. ap. Eus. H. E. lib. VIII. c. 22. Greg. Naz. Orat. XIX. de laud. patr. August, de civ. Dei lib. XXIL c. 8.), a2 Mártírok tomlötzé- ben, és a’ betegek házaiban is Misét fzolgálni. Lu- cirnus Antiochiai Püspök, hogy az éréntett felséges iítravalot a’ maga, es vele egygyütt lévőknek fzámá- ra megefzközöllye, a’ tömlötzben misézett, Oltár gyanánt tulajdon melyével élvén (Philost. lib. II. cap, l3.). Ugyanazon ókból Nolai Paulinus az ágya megett kéfziiltt oltáron, pedig a’ halála előtt tsak kevés órákkal (Uran. vit. Paulin.), Nazianzi fzent Gergely a’haldokló Attyának fzobájában (Orat. XIX. de laud, patr.) Misét mondottak. Mikor pedig az Istenifzolgál a ton voltak, valamint a2 Lelkipáfztorok, úgy a’ világi hívek is a’ fzent kenyérből valamelly réfzt magokkal haza vittek , és othon a’ fzekrényben tartották, hogy az üldözések előtt magokat, vagy másokat, úgy a’ betegeket is a’ halál előtt azzal bátoríthassák (Tért. ad uxor lib. II. c. 5. Cypr. de laps. Greg. Naz. Orat. XI. de Gorgonia. Basil, ep.

T

289

V