Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

277

ii vira, hogy XIT-dik fzázadban Mark Alexandriai Pátriárka azt a’ balgatag kérdést tette, ha gyóntathat - é az a’ Pap, a’ ki soka sem volt Barát ? A’ Napnyugotban is a’ Püspökök tsak nem éppen azon ok ókból gyakrabban adtak a’Szerzeteseknek, főképp a’ kiket alkalmatossabbaknak gondoltak, a’ gyóntatásra hatalmat: de ezzel még sem éltek ök olly fza- Ladon, mint minekutánna IX-dik Gergely 1227-dik efzt. 28-dik Septemberben Anagnia nevű Városban költt Bullájában a’ Dominicanusoknak azt a’ pri- vilegyiumot adta volna, bogy az egéfz Anyafzent- egyházban fzabadon gyóntathassanak, minő privi- legyiummal üdovel a’ többi kolduló Szerzetesek is megajándékoztattak 5 kik mivel nem voltak képesek a’ sanyarú penitentziának fenyítékét fenntartani , a’ gyónó híveknek sem kellett annyira magokat fzégyen- leniek egy Szerzetes előtt, a’ kit az elolt nem lát-s tak, ’s azután sem látnak; az egyházi törvény is tsak azt kívánta, hogy egyfzer egy efztendoben gyónnyon kiki az ő Papjának, tömötten menjek hozzájuk a’ hívek. Híjában panafzolkodtak a’ Lel- kipáfztorok, hogy a’ híveiktől megvettetnek; híjában nehezteltek a’ Püspökök is, hogy az ö apostoli jósaikban megsértetnek. A’Tridentomi Gyülekezetben azt határozták meg , hogy senki se gyóntathasson, a’ kinek a’ Püspök arra hatalmat nem ád *);

mi*) Ezen rendelés előtt a’ Plébánosok adhattak az Ö Plébánia jókban egy Papnak a’ Püspök tudta nélkül is a gyóntatásra hatalmat, ezután pedig nem adlu.tnak.

L