Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
278 mivel pedig ezen hatalomadásban a’ Püspök öt kegyesebbek fzohtak lenni, azután sem keresték fel gyakrabban a’ gyónó hívek az ö Papjaikat. Nem tiltotta el ugyan a3 * 5 Tridentomi Zsinat az említett Late- ranomi rendelést, hogy kiki efztendöben egyfzei gvónnyon a’ Papjának, sót azután is több (particularis) Zsinatok sürgették , úgymint a’ Mediolanumi Rorrornaeus fzent Károly alatt i565. Remsi i585. Attrebati ,ésRurdigali i624-dik efzt. valamint a’ Párisi Gyűlésre 1 665-dik efzt. ofzvesereglett Érsekek, és Püspökök is: de tsak ugyan az elhatalmazott fzo- kás fzerént kiki az Any afzen tégy ház parantsolattyá- nak elegeL tenni Ítéltetik, a’ ki a’ Püspöktől gyóntatásra fzabadított Papnak gyónik. Ezen okokbol a’ nyilvánvaló penitentziának fenyítéke réfz fzerént meg változott, réíz, ízerént a5 sírba döntetett. 39- §• yf megtartóztatott esetei:. A’ hajdani sanyarú fenyítéknek némelly tore» dékét láthattyuk még az úgy nevezett megtartóztatott esetekben (Casus reservati), mellyeken némelly súlíyosabb bűnök értődnek, a’mellyektöl való felöl» dozást a’ Pápák, és a’ Püspökök magoknak megtartottak úgv, bogy azoktól semmifele Pap, a’ ki tölök kiváltképpen való engedelmet nem kapott, ki- vévén a’ halálnak óráját, ha illyen fzabadsággal biró Papot nem kaphatni, sikeresen fel nem oldozhat. Oka ennek az, hogy az ollyan bűnöktől az emberek an-
