Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
276 egyfzer gyónnyon, lianem azt is, hogy saját Lelki- páfztorának gyónnyon, és ha máshoz akarna fordulni, ez iránt a’ saját Lelkipáfztorátol engedelmet kérjen ; mivelhogy idegennek hozzá semmi köze sints, és ötét sem meg nem kötheti, sem meg nem oldhat- tya. Ha a’ bűnös a’ Lelkipáíztora előtt magát ollyan bűnről vádolta, a’ mellyre a’ fényiték nyilvánvaló penitentziát rendelt, és a5 bűn még nem volt az emberek között közönségesen elhírlelve, VlI-dik fzáz d- tol fogva iX-dikig, nyilvántalan Gyónásban adta fel azt a’Lelkipáfztor, ha ped ig a5 bűn már nyilvánságos lett, akkor a’ bűnöst a3 Püspökhöz kellett igazítani. IX-dik Században a’ nyilvánvaló penitentziátol meg- kiilömböztették a jeleset ; amazt akár nyilvánvaló , akár nyilvántalan bűnért már a? Plébánosok is, emezt pedig a’ legnagyobb bűnökért egyedül tsak a’ Püspökök, hamvazó Szerdán, tobbfzörözhetetlenül, a’világi embereknek adhatták fel , a’ kik^azzal az egyházi Rendre , házasságkötésre , katonaságra , más fontosabb világi hivatalra képtelenek lettek. Ezen fenyítéknek is Xil-dik fzázadban meg kellett fznnnie. 10. Siettették a’ nyilvánvaló penitentziának el- ofzlását a’ Szerzetesek. A’ Görög Ekklesiában már VlII-dik fzázadban közönséges volt, hogy a’ Püspökök meghatalmasították a’ Szerzeteseket a’ gyóntatásra; mivel magok, és az Ö Papjaik a1 házasságy gazdaság, és egyéb világi dolgokkal elfoglalva lévén, nem győzték a’ gyónók sokaságat. Nevekedett ez a’ fzokás Napkeletben, főképp mivelhogy a’ Püspökök gyakrabban Szerzetesekből válafztattak, elannyi- .
