Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
265 penitentzia, és a’ feloldozás későre halafztatott i-Ör azért, hogy a’penitentziatartók az Isten igazságának eleget tegyenek; 2-or mert helytelennek találták azokat feloldozni, a’ kiknek megtérése nem bizonyos; 3-or mert mély sebeket fzorgalmatos, éshofz- Jzú orvoslással kell gyógyítani; 4-er ritka az igaz megtérés, nem is fzokott közönségesen egy fzempil- lantat alatt megesni, ’s azért fzükséges azt hofzfzú űdő alatt próba alá vetni ; 5-ör hogy a’ penitentzia- tartókban a’ penitentziának hofzfzaságával a’ bánat annál inkább felindíttassék. Ezen sanyarú penitentziával régenten tsak a’ gyilkosok , bálványimádók , és paráznák fenyítettek meg, ha mindgyárt nyilvántalanul, és titokban követték el volna is a’ bűnöket. Mindazonáltal a’ kik nyilván vetkeztek, vagy a’ kiknek vétkek nyilvánvaló lett, azoknak nyilván kellett azt meggyónniok , Szent Mise közben, a’ Sanctuarium előtt a’ Papságnak, és a’ népnek jelenlétében nyilván adatott fel néquatuor annis deflere stans extra fores oratorii, et fulcies ingredientes rogans, ut pro eo precentur, suam iniquitatem pronuntians. Post quatuor autem annos inter Auditores recipietur, et quinque annis cum, ipsis egredietur. Septem autem annis cum iis, qui in Substratione orant, egredietur; in quatuor ctutem annis solum stabit cum fidelibus, sed non erit oblationis particeps: tum demum iis expletis erit Sacramentorum particeps. Több ill yen poenitentialis Canonokat az Istennek tíz parantsolatira nézve olvashatni Köhlernek könyvében: ^ractifc^c 2ín= hifiim* fíir ©eclforíjír ím 35eid)tftutyíe 402 409-dik lap.